Az �ttusa egy sport�g, ami �t sport�gat egyes�t, innen ered az �ttusa elnevez�s. A versenysz�mok v�v�s, pisztolyl�v�s, gyors�sz�s, lovagl�s �s (terep)fut�s. A mai �ttusa nem azonos az �kori olimpi�kon szerepl�vel.
A modern �ttusa feltal�l�ja Pierre de Coubertin b�r�, a modern olimpiai j�t�kok megalap�t�ja. Mivel az �kori �ttusa az akkori ide�lis katona k�pess�gei alapj�n volt kialak�tva, Coubertin �gy alkotta meg a modern v�ltozat�t, hogy az szimul�lja a 19. sz�zadban harcol� katon�k helyzet�t, akiknek ismeretlen lovakat kellet meglovagolniuk, pisztollyal �s karddal k�zdeni�k illetve �szniuk �s futniuk.
A sport�g el�sz�r 1912ben szerepelt az olimpi�n, �s a sv�d G�sta Lillieh��k nyerte. A k�s�bbi m�sodik vil�gh�bor�s t�bornok, George S. Patton az �t�dik helyen v�gzett.
Az �ttusa 1912 �ta folyamatosan szerepel az olimpi�n. A csapat versenyt 1952ben vezett�k be �s 1992ben t�r�lt�k el. N�k 2000 �ta versenyeznek. Az Olimpiai J�t�kok �v�nek kiv�tel�vel, 1942 �ta minden �vben vil�gbajnoks�got rendeznek. Eredetileg a versenyt 4-5 nap alatt bonyol�tott�k le, azonban 1996ban �tt�rtek az egynapos form�ra, hogy jav�ts�k a sport�k kereskedelmi k�p�t. Hab�r az �ttusa er�s sz�rmaz�s� a modern olimpia sport�gai k�z�tt, �s ez az egyetlen sport�g amit direkt az �jkori olimpi�kra alap�tottak, a kelet-eur�pai ter�leteken k�v�l nem olyan elterjedt �s n�pszer�, �gy az elm�lt �vekben bizonytalann� v�lt az olimpiai szerepl�se.
Az IOC(Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g) 2005�s szavaz�sa alapj�n legal�bb 2012ig olimpiai sport�g marad.
A sportot az UIPM (Union Internationale de Pentathlon Moderne= �ttusa Nemzetk�zi Uni�ja) ir�ny�tja.

Versenysz�mok:
L�v�szet
4,5 mm-es l�gpisztollyal 10 m�terr�l 20 l�v�st adnak le, a l�v�sek k�z�tt 40 m�sodperces sz�netekkel.

V�v�s
P�rbajt�rrel v�vnak, minden versenyz� mindenkivel. 1 percig v�vnak az els� tal�latig, ha az egy perc alatt egyik versenyz� sem tal�lja el a m�sikat, mindkettej�k sz�m�ra veres�gk�nt jegyzik.

�sz�s
A versenyz�k 200m�tert �sznak gyors�sz�sban, a legjobb eredm�ny�k alapj�n futamokba osztva.

Lovagl�s
A lovasok egy 350-450 m�ter hossz� p�ly�n ugratnak 12-15 akad�lyt. Az indul�k p�rokba vannak osztva, a p�rok egy lovat h�znak, �s lovagl�suk k�z�tt minimum 20 percnek el kell telnie.

Fut�s
3000 m�teres terepfut�s. A versenyz�k az el�z� n�gy sz�m eredm�nye alapj�n sorrendbe �ll�tva indulnak, a pontjaikat m�sodpercekre �tv�ltva az els� versenyz� ut�n bizonyos id�vel indulnak, ezt hendikepes fut�snak nevezik. �gy a fut�s ut�n els�k�nt c�lba �r� versenyz� a verseny gy�ztese.