Csal�di napl�, „feljegyz�si k�nyvecske”, melyet Osztatn� Andr�s 1915-ben kezdett el �rni, majd hal�la ut�n feles�ge, Jadviga folytatta, ily m�don kommunik�lva elhunyt ur�val. �desanyja hal�la ut�n pedig a kisebbik fia, Misu vette �t a staf�ta botot, kieg�sz�tgette jegyzeteivel sz�lei �r�s�t, �s az � soraival �r v�get a k�nyv 1987 k�r�l, de tal�lhatunk benne az id�sebb fi� h�bor�s feljegyz�seib�l is. A f�rj napl�j�nak minden �rz�s�t gondolat�t felt�rja el�g nyers st�lusban, m�g a feles�g sokszor k�lt�ien �br�zolja �rzelmi viharait, fiuk pedig keseregve fedezi fel a csal�di titkokat, amikr�l m�shonnan tal�n nem is szerezhetett volna tudom�st. Egy huszadik sz�zadi magyar-t�t-szlov�k csal�d kor�ntsem sz�vmelenget� t�rt�nete a vil�gh�bor�k el�tt, k�z�tt �s ut�n.

A Magvet� Kiad� tizenhetedik kiad�s�nak bor�t�j�r�l: „ A napl�form�ban �rott reg�ny, b�r t�rt�netileg az elidegened�sr�l, k�zelebbr�l egy rejtelmes csal�di sz�vets� cs�dj�r�l tud�s�t, m�gsem egyszer�en a sz�thull�s kr�nik�ja, benne r�sek ny�lnak a moralit�s titkos rejtekeire, amelyek m�s az eg�sz �letre kihat� nagy hazugs�gok idej�n is a tisztas�g hajl�kai maradtak. Ez a tragikus ambivalencia, amelynek k�vetkezm�nyei az emberi term�szet esend�s�g�ben erednek, a sors v�letlenszer�s�g�vel k�s�ri v�gig a t�rt�netet. Zaklatott vid�k az esem�nyek sz�ntere is: a k�t vagy h�rom ember�lt�vel kor�bbi hazai peremvid�k, am�gy val�j�ban a K�rp�t-medence kell�s k�zepe, ahol mindig is a dac viharai v�ltakoztak a rezign�ci� b�n�t� sz�lcsendj�vel. A Jadviga p�rn�ja jelent�s alkot�s, var�zslatos elbesz�l�s, nyelvi erej�n�l fogva vil�gos gesztus a klasszikus pr�za eszm�nyei fel� a kort�rs irodalom bizonytalan hierarchi�j�ban.”